|
 Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Oly észrevétlenül történt.
Amikor már azt hittem, nem vár a jövõ engem,
Épp meghalni készültem,
De te rámmosolyogtál, s ma újult erõvel élek,
A holnap már újra vár,
És nincs mitõl féljek. Megremeg fagyott szívem,
Ha a szavaid meghallom,
Lelkem szinte elédrepül, hogy téged újra lásson!
Ne tedd ezt velem, drága!
Azt hiszem elvesztem égszinkék szemed csillámjában!
Ragyog mélyzafír-szemem,
Látod, újra tudok nevetni. Egyedül csak a fájdalom riaszt,
De nem, az sem érdekel,
Mert újra repülni vágyom, a bûnös világot végre kinevetni,
Boldog lenni a karjaidban!
Még kimondani is jó, kedvesem: Azt hiszem, belédszerettem. |
|
|
- augusztus 26 2008 06:02:27
Szenvedélyes,kitárulkozó vers.Szép volt. |
- augusztus 26 2008 06:47:37
Hála a jó Istennek!
Nagyon örülök szép versednek!
Szeretettel: Magdi |
- augusztus 26 2008 16:05:22
Ó kedves Loretta! Csak nem , örülök, ha így van. Végre.
Szeretettel Joli |
- augusztus 26 2008 19:59:39
Kedvesek vagytok, hogy így örültök, de sajnos ez már egy nagyon régi vers, egy rég elfeledett kedvesnek, csak lemaradt a dátum: 2004. |
- augusztus 27 2008 05:46:22
Köszönöm neked is, Manon. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
