A macskák megérezték a bajt
- hiszitek, vagy sem -,
amikor a válltörésem miatt
valami nem volt rendben
szerintük sem.
Érezték és tudták,
nem sertepertéltek -
inkább - szó szerint - kíméltek!
Szemükben láttam
a megilletõdöttséget...
Ha lefeküdtem nyögve, fokról-fokra,
a két macska, biz' isten, ott ült és
- szemük tágra nyitva -
néztek a szemembe.
Nem feküdtek a jobb karomra,
nem ugrottak a jobb oldalamra,
ha simogatást reméltek kapni,
átjöttek a másik oldalra.
Csak Haramia nyerte el
"az év legrosszabb macskája" címet
sok zilált féléjszakán át
nyugtalanul ugrálva, céltalan
- nevéhez méltóan - végezve
felesleges, zajos mozdulatokat...
Csak Honesty szeme kereste-kutatta,
orra szaglászta volna
pólóm üresen lógó ujja
körül hiányzó jobb karomat...
Torma Zsuzsanna - augusztus 29 2008 09:09:07
Kedves Magdileona!
A macskák és a kutyák is tudják, kitõl és honnan kapják a símogatásokat! Nagyon kedves kis vers!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Torma Zsuzsanna - augusztus 29 2008 09:26:01
No meg az ételt!
Nem is annyira a szemünket figyelik, mint inkább a kezünket, hogy mikor, hol pottyan ki belõle finom ennyivaló!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
reitinger jolan - augusztus 29 2008 14:04:10
Ezek a cirmik !
Szeretettel Joli
loretta - augusztus 29 2008 16:06:36
Bizony a cicák érzik a bajt, még a lelki válságot is ügyesen "kezelik".
Magdileona - augusztus 29 2008 20:33:15
Köszönöm mindenkitõl.
varganora - augusztus 31 2008 10:26:19
Annyira szeretem olvasni a cicás verseidet (is)! Átsüt belõlük a gézengúzok iránti szereteted...