|
 Vendég: 22
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Elmúlt a tánc,
s a víg lakodalom.
Évtizedek gördültek tova,
régóta állt a ház, az udvar
füvét gyerekek taposták,
míg a nyárba kacaj is vegyült.
De az emlékeket már belepte
a por és a piszok,
s a pince mélyén elfeledve áll
pár leragasztott kartondoboz.
De néha viharos éjszakákon
felém fújja a szél a régi idõket.
Én papucsban és hálóingben
lépkedek a lépcsõkön,
s a pincében felnyitok pár dobozt.
Ujjaim alatt kisimulnak a gyerekruhák,
életre kel a baba, a kirakós játék,
hullámzik a rég megfagyott kacaj,
s gyermekké leszek én is,
ki az udvaron a labda után futott.
Érzem, visszamennék, játszanék,
mikor apa még visszaadta a labdát,
anya pedig könnyen és õszintén mosolygott.
Igen, visszamennék,
de becsukódik a kartondoboz.
Én visszafekszem az ágyamba,
s álmodom
egy volt-nincs gyermekkorról,
míg az árnyak visszatérnek a falakra,
s ujjaim nyomát újra betemeti a por
az emlékek kartondobozain. |
|
|
- augusztus 31 2008 03:08:19
[b]Kedves Etti
Nagyon szép,megindítóak a soraid...emlékek tolultak fel bennem...
én is szívesen nyitva tartanám azokat a bizonyos kartondobozokat...csak nekem nem a pincében...a padláson várakoznak...árván és bizakodva...
Szeretettel[/b]
szí. |
- szeptember 08 2008 19:21:48
Remélem nemsokára felnyitod õket, hátha könnyebb lesz. Az emlékek beporosodhatnak, elfelejtõdhetnek könnyen, de minden jel az mutatja, h emlékezni kell rájuk. Tanulunk belõlük!
Szeretettel
Etti |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
