|
Vendég: 107
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szavaim
nem érnek el hozzád,
a köztünk tanyázó ûr
rejtett zugaiban,
fortyogó katlanok tüzében
ég el sóhajom...
Visszafojtott fényem
meglapulva utadon pislákol,
ölelésem feszeng
míg apró érintéssé
szét nem szakad...
- fázom...
Lépéseim elõtt
falak emelkednek,
szavaid éjt adnak szememnek,
felkorbácsolt tenger vizét iszom,
ha rád megszomjazom...
Egünk a földre rogy'
de én megyek csak megyek,
mert szeretetem hozzád vezet,
bár tudom,-közel kerülni
újra...
talán soha nem tudunk!
Nézd !
elsüppednek emlékeink
ebben a vékonyodó létben...
s amikor a szeretet fedelét
húzom fejed fölé,
megkondul harangom
a mennyben...
Érted! |
|
|
- augusztus 30 2008 15:42:00
Szia Ircsikén!
Nagyon szép a versed. Különleges módon érzékelteted, mennyire nehéz, amikor valaki elmegy, akit az ember még szeret, s próbálkozna újra közelkerülni hozzá, de nehéz az akadályokat legyõzni. A befejezés csodálatos, de nagyon szomorú. Igazán tetszett: szeretettel: zsuzsu |
- augusztus 30 2008 17:31:47
Remek vers!Egyetértek Zsuzsuval az érzékletességet illetõen, továbbá szerintem remekül használod a szavakat arra, hogy lefess egy törékeny hangulatot! |
- augusztus 30 2008 19:45:28
Nagyon szép valóban! Közel kerülni újra... Bárcsak lehetne! Gratulálok. |
- augusztus 30 2008 23:47:11
Drága Szoszi!
Maszatnak hiszek. Többször olvasós a versed.
De most nem azért, mert nem érzem a mélységét, hanem mert annyira jó.
Különösen az tetszik, hogy a versben leírt kapcsolatban, mely sebektõl szenved, hiszen halványan utalsz rá, nem hibáztatod a másikat, mind oly sokan tennék.
És ez felerõsíti a sorokból kitörõ szeretet valódiságát.
Nekem ezt volt fontos kiemelnem, és örülök, hogy újra olvashattalak.
Szeretettel: Sziszu |
- augusztus 31 2008 02:09:52
[b]Drága Zsu nagyon kedves vagy,köszönöm elismerõ szavaidat és a figyelmed...
Adry Boszy..rég' láttalak, örülök Neked és szavaidnak...
Okoslány...szellemi orgazmus???...nekem is van,mikor Téged olvaslak...csak még ezekkel a szavakkal nem vallottam be Neked...
Az elsüllyed és az elsüpped között nem csak árnyalati különbség van...a süllyed inkább jelent gyors történést...de a süpped...az finom, csendes, észrevétlen és hosszabb folyamat, épp ezért a süpped szó mellé azért került a vékonyodó lét...mert az az idõ múlását, rövidülését, életünk és lehetõségeink elfogyását is szimbolizálja...a két kifejezés együtt különösen megerõsíti ,hogy ez egy hosszú folyamat végkifejlete...nem hirtelen örvényszerû, hanem lappangó-alattomos veszteség...nem a mélységért aggódom,mint inkább azon,hogy lehet,már nincs idõnk valamit helyrehozni...biztos vagyok abban,hogy érzed mit akarok kifejezni...
Drága vagy...
Lori...a bizakodó lelked még a kommokban is fellelhetõ...köszönöm
Sziszu
Köszönöm,hogy örülsz és egyben egy tényleg rám nagyon is jellemzõ dolgot vettél észre az írásomban...én legtöbbször valóban nem másokra mutogatok, határozottan szoktam érezni mikor, miért, milyen mértékben vagyok felelõs...ezt én a minimumnak tartom...
Szeretettel[/b]
szí. |
- augusztus 31 2008 08:37:10
Azt hiszem, helyettünk is sikerült valami - szinte - megfogalmazhatatlan dolgot, helyzetet, érzést, hangulatot visszaadnod.
"Visszafojtott fényem
meglapulva utadon pislákol" - ez annyira, de annyira...
Nagyon tetszett, egyik remekmûvednek tartom.
Szeretettel: Magdi |
- augusztus 31 2008 18:18:35
Szia Szosz
Ezekbe a szavakba én is belesüppedtem,és érzem,hogy jó szándékod,erõfeszítésed a dolgok rendbehozatalára nem marad eredmény nélkül,mert annyi de annyi energia van ebben a versben,hogy az akár a hegyeket is megmozgatná. Egyszerûen gyönyörû!!! Kívánom neked,hogy úgy legyen...
Üdv.
v.
/várom a válaszod a levelemre,de türelmes vagyok/ |
- augusztus 31 2008 19:51:49
Szia Ircsikém!
Ez nagyon szép lett! Mást most nem is tudok Neked mondani. Csak annyit míg olvastalak, Édesapámra gondoltam, akit 98 karácsonyán ... szóval, elment, õ is.
Szeretettel: Judit |
- augusztus 31 2008 21:09:45
Hát...én csak annyit tudok írni, hogy könny szökött szemembe, miközben olvastalak.
Brigi |
- augusztus 31 2008 23:18:03
[b]Mindenkinek nagyon köszönöm,hogy versem mellé , mellétettétek a magatok gondolatait és érzelmeit...hálám[/b]
szí. |
- szeptember 01 2008 09:29:18
[b]Okoslányka
Gondolkodtam az örvényen, amit javasoltál, és felidézõdött bennem a Hármas-Körös,ahol testközelbõl érezhettem mi is az valójában...nem, nem errõl van szó...hanem több évtized alatt apró darabokra hulló, elveszített -szétmálló érzelmekrõl...ezt féltem,ezeket szeretném megmenteni...ezért zúgnak lelkem harangjai...
MÉLYSÉG- ...zuhanok...
bele a szemedbe
bele a kékbe
az életedbe...
ÉRINTÉS- ...ágyunkban levetkõzött az éjszaka
s ahogy olvadtak a hegyek
úgy járta át tested a létem,
mint szitát a levegõ...
Tudom...ezt akarod...írtad
P.szí.[/b] |
- szeptember 01 2008 10:59:34
Nagyon szépek a metafóráid, kedves Szoszircsi!
üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 01 2008 22:06:55
[b]Okoslejánypusssza Neked...de én tudom a harmadikat is..........
Jah...és pro tertia...kis kacsa fürdik....[/b] |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|