Csak bújnék hozzád...védj meg, szeress, mint senki más!
Csak bújnék hozzád...
Éjjel egy rossz álom zavarta meg elmémet, agybénulás.
Úgy simulnék hozzád...
Láttam a szavakat, miket írtál másnak s kértél találkozást.
Könnycseppem csordogált...
Hamarosan elvesztelek, jön valaki, nálam jobb, más.
Szívem lassú földindulás.
Hittem boldogságunkban a nehéz kezdet után.
De a zöld szörny megbabonáz...
Vágytam minden jót s rosszat...csepp rosszat alkalomadtán.
A félelem sarokba ránt...
Gondolatok, mik teremtõ erõvel bírnak, jövõmet formázzák.
Rettegek gyáván talán...
De még hiszek bennünk, álmunk szép lehet, ha vágyjuk igazán.
Lelkem, repesõm vár reád...
