|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Férj és feleségként sétáltunk a homokos parton.
Szerelmünk tükrözõdött a fénylõ hullámokon.
A tengeri szél messzire vitte a boldogságunk.
A kék madár önfeledten felettünk szárnyalt.
A csendben a csillagok cinkosan ragyogtak,
A Hold szinte súgta: Még soká lesz holnap.
Megfürödtem gyönyörû szemed fényében,
Tisztára mostad bûntõl szennyes lelkemet.
De jaj, a hajnal símogat, s te nem vagy itt,
Kis szobámban a magány hangtalan sikít.
Csak az álom-tündér kegyetlen tréfája ez.
Egyetlen vígaszom: te hiányzol, kedvesem. |
|
|
- szeptember 05 2008 17:40:47
Nem is tudtam, hogy a felesége voltál? és volt bátorsága elhagyni?
Nem írom le a véleményemet, csak annyit, hogy a dolgok nem hiába történnek úgy ahogy történnek.
Szeretettel Joli |
- szeptember 05 2008 21:52:11
Szépképeket festesz, olyan, mint egy visszaemlékezés.
Maryam  |
- szeptember 05 2008 23:56:19
[b]Szia Lori
Szép, mint mindíg...elgondolkodtam a címén...állsz a parton...elõtted a végtelen víz....hullámzása,fodrai, mozgalmas jelenléte a bizonytalanságot szimbolizálja...hátad mögött a part...a biztonság...a stabilitás lehetõsége...nem baj,ha néha...egyet-kettõt hátralépünk....hogy aztán erõt gyûjtve...újra nekiinduljunk...
Szeretettel[/b]
szí. |
- szeptember 06 2008 11:36:28
Versedrõl Manon versei "ugrottak be"... formailag, tartalmilag, hangulatilag és kifejezõeszközileg is emlékeztetett. Nagyon szép visszaemlékezés! |
- szeptember 06 2008 13:51:43
Köszönöm szépen nektek! |
- szeptember 06 2008 14:13:10
gyönyörû akkor is ,amikor csak álomként éljük meg....s lehet,így dolgozzuk fel a legkönnyebben....ha álmodunk és írunk róla.
szép lett. |
- szeptember 06 2008 15:13:23
Köszönöm, mimone! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
