|
Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|

Örököltem szemedet,
s fáradt, eres kezedet.
Örököltem hajadat,
s minden jót, ami Te vagy!
Örököltem mosolyodat,
s hosszú, dolgos ujjaidat,
örököltem eszedet,
s naív természetedet.
Örököltem büszkeséged,
s minden leleményességed,
örököltem hangodat,
s bús hangulataidat.
Örököltem mindened,
s mit érek most nélküled?
Te voltál a példakép,
s most helyedbe mondd, ki lép?
Megtagadtad önmagad,
s egyetlen családodat,
elhagytál egy másikért,
s mi nem tudjuk, hogy Miért! |
|
|
- szeptember 07 2008 07:11:49
Szomorú ez Bea, mondhatni igazi tragédia s a vers szépsége sem segít e hangulaton,mert mögötte ott a fájdalom és keserûség. |
- szeptember 07 2008 07:24:04
Kedves Bea,nekem mint vers tetszik. |
- szeptember 07 2008 08:40:58
Kedves Bea!
Nagyon szép a versed. Szépen írsz édesapádról, akit pédaképnek tartasz. Az utolsó versszak viszont mélységesen fájdalmas. Megértelek. Tetszett Szeretettel: zsuzsu  |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő, Ivó, Milán napja van. Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|