|
 Vendég: 6
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,219
|
|
Bénult érzések sötét foglyaként
eltemetve álltam azon a hajnalon,
a félelem szemébe néztem,
s elhagyatva vártam valamit nagyon.
Kis lángot, biztatást, tán együttérzést...
A közöny ostora arcomba csapott
maga után széttört álmokat hagyott.
Zokogva dõlt a remény fala,
s a szabadon vágtázó gondolatok
elvesztek végleg álnok utakon.
Akartam volna szavak balzsamát
sírva-átkozva azt ki meghallgatott,
szerettem volna, jaj egy percre csak
megérinteni tört fényû csillagot;
döngetni vaskapuk komor poklát
acélbilincseim messze hajítani.
Cipeltem azon a különös hajnalon
súlyos keresztet, mit az ég rám rakott,
mázsás árnyéka földig húzta vállam
gázoltam reszketõ könnyfolyamon. |
|
|
- szeptember 07 2008 21:32:52
Manon  |
- szeptember 07 2008 22:06:00
kedves Nóra! szinte szóhoz se jutok nagyon szép a versed, szinte megelevenednek a soraid. fantasztikus a versed kedves szomszéd szilárd |
- szeptember 07 2008 22:15:02
Szilárd nagyon köszönöm! |
- szeptember 08 2008 06:34:29
Különlegesen, csodás képekkel fejezted ki érzéseidet. Bár ezzel nem mondok újdonságot, de nagyon tetszik, ahogy írsz...
Szeretettel: Magdi |
- szeptember 08 2008 10:14:21
Magdi, véleményed számomra igazán megtisztelõ! És köszönöm! |
- szeptember 08 2008 20:28:15
Nóri!
Nekem is tetszik ahogy írsz, irigyellek szeretettel, mert stílusod van, nem olyan benzinkeverék mint nekem.
Remekül bánsz a rímekkel, kerülöd az elcsépelt gondolatokat.
Több versed okoz kisebbfajta katarzist, amit jó átélni.
Ez a versed is ilyen.
Szeretettel: SZiszifusz |
- szeptember 08 2008 21:46:21
Sziszifusz, zavarba hozol... Én csak az érzéseimet próbálom rímekbe önteni; hol több, hol pedig kevesebb sikerrel... Nagyon köszönöm kedves véleményed! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. január 08. csütörtök,
Gyöngyvér, Keve napja van.
Holnap Marcell napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
