|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Csak nézett maga elé, néha lehunyta megfáradt szemét
visszaidézte a múltat, ölébe ejtve megvénült kezét
Aztán felnézett az égre, s kémlelte az eget
mintha ott keresné ?t, kit ifjan szeretett.
Tétován, lassan simított, a homlokán végig
és remeg? öreged? teste, mintha elérne az égig.
Próbált nyújtózni, mint ki semmit sem érez
de fájt minden tagja, s a lelke sebekt?l véres.
Most egyedül van, a családja a múlté már
otthona már nincs, elitta,csak magány mi rá vár
a fia ment el mellette, megvet?en nézte
volt id?,fájt, mit velünk tett, könyörgött, kérte.
Ne bántsd az anyám, ki ételt tesz eléd
ki életét és szeretetét, ülteti beléd.
Adj nekünk hitet, hogy van igaz család
ki velünk van minden percében, ne legyél galád.
Aztán visszaroskadt a földre, újra inni kezdett
nos ez a jelen, oda minden, a palackban a kezdet.
Elvesztett már mindent, a fiát, a szerelmét
a Jóisten bocsássa meg minden b?nös tettét.
Nagy Krisztina Pécs, 2006 |
|
|
- július 24 2007 05:57:45
Érezni, hogy a történet valóságos, napjainkban gyakran el?forduló témát taglal a te sajátságos el?adás módodban.
Tibor |
- július 24 2007 12:50:31
Nem akarom m?vészien kielemezni versed. Szerintem semmi szükség rá, hogy elmondjam, mir?l szól, mert mindenki látja.(Szívbemarkoló és elgondolkodtató számomra, nagyon hatásos, ahogy mindezt megírtad. Gratulálni szeretnék!
Szandeee |
- július 24 2007 22:35:00
Nagyon köszönöm neketek!Sajnos a történet, társadalmunk, egyik legnagyobb kórképe, és igaz.Igaz lehetne az én életemre is, hisz volt ilyenben nekem is részem, elég.Apám már nem él, az alkoholt válaztotta családja helyett.És tán sosem jött rá, vagy nem akart rájönni, mekkorát hibázott.
Szeretettel:Kriszti |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
