Ne hidd, hogy téged nem szeret senki.
Ne hidd, hogy nincs, ki téged vár,
hisz hogyan is tudnálak elfeledni,
s többé sohasem gondolni rád?
Veled fekszem, és veled ébredek,
bár mellettem hûlt helyed az ágyon.
Én minden szépben felfedezni véllek,
nekem te vagy minden e világon.
Mosolyod fürdet a nyári napsugárban,
hangod dalokat dúdol el a szélben,
bõrödet érzem a rétek illatában,
s szemed csillagát kutatom az éjben.
Mert ne hidd, hogy téged nem szeret senki,
s hogy nincs, kinek szíve Téged vár.
Hisz hogyan is tudnálak elfeledni?
Hogyan? ha mindenem Te lettél már...
Kain - szeptember 08 2008 14:00:36
Köszönöm! [b]Dagy[/b] azért meg ne gebedj
Írásom "titka" egy ragyogó szempár, egy édes mosoly, egy illat, egy érzés, amikor átölel és ez mind, amikor hiányzik!
