|
 Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Láttam a hajnalt ébredezni,
rózsaszínen zsendült a mélykékbõl,
ragyogva hintette aranyszikráit
az álmos, lomha felhõk mögül.
Láttam a napfény diadalát,
elsöpört ármányt, gonoszságot,
s az ember, ki éjjel reményt veszve
már nem látott vigaszt, világosságot,
ujjongva érzi szíve dobbanását:
nem veszett semmi, magasra szállni
vagy akár mélybe ereszkedni is kész!
A csiszolatlan gyémántra várni
remény és hit nélkül balgaság,
ha felkel az új Nap, magával hoz
lét-erõt, vigaszt és bátorságot
az újrakezdéshez vagy folytatáshoz. |
|
|
- szeptember 10 2008 07:06:44
Az új nap mindig új reményt ígér.
Szépen megírtad ezt az érzést.
Szeretettel Joli |
- szeptember 10 2008 08:48:12
Lendületes, dallamos ez a vers, tele gyönyörû kifejezésekkel, gondolatokkal.
Üdv. Kati |
- szeptember 10 2008 08:52:41
Ha minden reggel meglátjuk a nap elõbukkanó sugarát, az azt jelenti, hogy megértük azt a napot is, és örvendeznünk kell!
Nagyon szép a versed, Magdileona, Te kedves cicaszeretõ lelki barát!
üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 10 2008 09:35:39
Gyönyörû lett! Valóban a csüggedés, reménytelenség után ott vár mindenkit az új hajnal, az újra kezdés lehetõsége! |
- szeptember 10 2008 11:48:29
Újrakezdés? Igen!!! Szép lett, Magdi!  |
- szeptember 10 2008 21:31:45
Köszönöm szépen mindenkinek! |
- szeptember 11 2008 09:38:59
Magdileona!
Igazán csillogó a versed, tagolt, egyenes.
Reményteljes, hogy holnap is lesz nap, Nap. ???
Grt. Sancho |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
