|
 Vendég: 41
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Fejét betegség
ringatja lágyan
mókásan billeg
hátizsákja
nem-igen illik rája
kifelé figyel
ismerõsen pásztázza
a tájat; idõben
a peronra siet
látszik a -, kényszer viszi,
de az életszeretet vezeti
követi tekintetem
/Asszonyság
a lépcsõn, óvatosan/ |
|
|
- szeptember 11 2008 11:03:52
Ismerõs ez az érzés, kedves Bozó Éva!
Én is szoktam tekintetemmel kísérni az öregeket, a betegeket, akiket mindig elõre engedek a buszra való felszállásnál, az ajtóknál ki-be elõzékeny vagyok (no nem úgy, hogy megelõzöm õket), hanem elõre engedem, vagy kifelé jövet megvárom, hogy õ jöjjön ki, s utána lépek be én.
Figyelemmel kísérem a zebrán áthaladó gyermekeket, ahol a túloldalon épp a szülõk várják, stb. stb.
Felszállásnál, ha tudok, segítek az öregeknek a csomagjaik feladásában, annak lesegítésében, s ha kell a gyerekkocsi felvitelében. Nem sokszor van ez, de mindenkor jó érzéssel tölt el.
Örülök, hogy ilyen életképeket, pillanatképeket visszaadsz nekünk, verseidben.
Üdv. Torma Zsuzsanna
 |
- szeptember 11 2008 13:41:02
Kedves Olvasó!
Jól érzi! Egy realista
vershez, legkevesebb
két modell kell. Egyikük
a képen látható.
Másikukról, a hetven
évesrõl, a sok-szoknyásról:
Nem készült fotó!
Tisztelettel:fbozó
... ... ... ... |
- szeptember 11 2008 17:23:25
valamit nagyon eltoltál; cím írás egysége. Mondanivaló, Ha kezedbe veszel egy baltát, miért akarsz kapálni véle? |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 22. szerda,
Magdolna napja van.
Holnap Lenke napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
