Kora reggel sápadtan ébredsz,kinyitod szemed
Az éjjel hazug álmok gyötörték tested.
Nincs veled senki,csak egy boros üveg.
Hol van már a tegnap,mi még éltetett téged?
van egy visszatérõ álmod és nem érted
mi az mi nem enged tovább lépned.
nyakad a hurok karolja át,életed lepereg elõtted
mint õsszel a sárga falevelek.
mi történt veled,nem érted.
mit akar tõled az élet,miért ily keserû léted.
lassan de biztosan álmod rabszolgájává válsz
elhiszel minent amit látsz.
nincs reggel,sem este,mint az olajfesték,
összeolvad az értelem és a kép.
késõ már,futni lábad nem enged
ettõl még rosszabb a kedved.
denes - szeptember 12 2008 18:43:15
Na, ebbõl az össze-kusza életbõl ki kell lábalni és életvidámnak lenni, mese nincs ez az egyetlen út. Kiábrándult ez a versed.
Nicole1985 - szeptember 13 2008 00:31:49
köszönöm szépen!régen írtam,és már ennek a korszaknak vége,de a vers megmarad...