|
Vendég: 87
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
CCXLVIII. szonett
Már hét napja s még mindig rád gondolok,
De magányomban kristályos képed;
Míg elhûlt ágyam magányos hajnalom,
Lángoló szívem csak néked lobog, s érted!
Mára már fogyó Holdam is tiéd,
S ajándékként adom utolsó negyedét;
Fogd és vidd, örvendd a szépségét,
Még ha napról, napra veszti is fényét!
S majd ha sötétre fogy, elszunnyadok, - óh,
Kérlek csak símogass, míg a sötét lõn,
S éljük álmunkat együtt, andalítón;
Mert a vágy nem halt, mely lelkembe költözött,
S nem halt a fény, mely már igaz való
S a valóság sem halt, mely lenyûgözött!
20080818
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- szeptember 15 2008 05:43:07
Ez így lenne szép, ahogy leírtad soronként. |
- szeptember 15 2008 17:33:12
Szia!
Nekem az utolsó három sorodban van a lényeg. Ezért érdemes!
Szeretettel: J. |
- szeptember 15 2008 20:15:09
Igen, kedves Tibor!
Már nálam így van!... és így szép!
Cruz |
- szeptember 15 2008 20:20:26
Köszönöm, dagy63!
...hmmm, bár már bemutatkozhatnánk egymásnak!
- Mint egy négy-évszázados lovag, Louis De La Cruise jobbomat nyújtom, minden tiszteletem a tiéd!
Amúgy, csak egy Lajos a sok közül! |
- szeptember 15 2008 20:25:53
Köszönöm, kedves Judit!
Csak súgom diszkréten a nagyközönség elõtt , - épp ma szedtük össze szilánkokra tört lelkünket, és nem hal a fény, ...és a valóság sem halt, csak mindennél jobban lenyûgözött, ...mindkettõnket! - Már érdemes újra élnem és halandónak lennem!
Louis |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|