Mint újrazöldülõ fû
- mit a harsány napsugarak
már többször sárgára tikkasztottak -,
ha jön az enyhítõ,
új életet adó esõ
és újra erõre kap,
úgy nyerek más színt,
ha téged láthatlak.
Mint üde, friss levegõ
- mely a hõségtõl már
épp csak túlélésre szolgált -,
ha tüdõnkbe tódul,
sejtjeinket élesztve
felpezsgõ vérkeringésünk
ujjongó örömére,
úgy lengedezlek körbe,
mintha velem maradnál
örökre.
[/b]
Grat: Nóri
