Õszi szellõ lengedez
felkapja a falevelet, elrepíti
messzire fel a magas hegyekre.
Könnyezve hull le a földre
elsiratja az életet.
Meg kell neki halnia,
hogy az erdõt táplálja
De a fenyõ él és virul,
nem számít, ha hull rá a hó,
nem is sejti szegény fácska,
karácsony lesz a halála
Mert az Ember hálátalan,
pár napra, hogy szépnek lássa,
zöld levelét cicomázza
Fel se fogja a józan ész,
megöl mindent, mi körötte él.
majus - szeptember 20 2008 10:00:55
Nagyon szép vers, most egy kicsit lelkiismeretem megszólalt. Mit tegyünk mikor karácsony szimbóluma is.
Üdv.:majus
zsuzsu - szeptember 20 2008 18:42:38
Szia Szuzus!
Egyetértek veled. Én mindig sajnálom a fákat, amikor kivágják õket. Ezek a szép sudár fenyõk is, néhány nap szépségért pusztulnak el, hogy végül a szemétben fejezzék be.
Szeretettel: zsuzsu
szuzus - szeptember 21 2008 16:52:49
Köszönöm kedves szavaitokat.
Szeretettel:szuzus