Felsorakoztatunk sorba
érveket és tényeket,
a szavak igazával meggyõzzük
egymást s a reálisan
mûködõ agysejteket.
Bólogatunk - így van, helyes -,
jól látjuk a lényeget,
ezt tesszük, így lesz...
- megyek... - menj hát -
- mennem kell... - indulj már...
... mégis... csak a szemem nézed,
s ki nem mondott szavaiddal
el nem csókolt csókjaimat
kéri minden sejted,
hidegre beszélt
józan érvek mellett
szivárványos fényeket látsz
a búcsúzás sötét
sziluettje helyett.