Hinni kell mindig,
mondod nekem.
De miben higgyek,
ha utam nem lelem?
Ha a rossz kopogtat
az már megszokott,
hogy a jó jöjjön,
azt kijárhatod!
Taposnod kell hozzá
keményen az utat,
s hogy ez nem könnyû
arra sok megtört ember utal!
Taposták õk is tisztességesen,
az egyiknek sikerült
de sok száznak nem!
Hitét az ember
oly könnyen elveszti,
s hiába akarja
nehéz megszerezni!
Kérjük, hát együtt
az angyali áldást,
hogy minden hite vesztett
lelje meg az útját!
Hogy e földi létben
könnyebb legyen élni,
újra hinni, bízni és remélni!
denes - szeptember 27 2008 06:03:20
Kiábrándultságot sugároz az elsõ rész, de a másodikra felcsillan a remény és akarat.
Ludy - szeptember 27 2008 22:42:04
Kedves denes sajnos mostanság ilyenek születnek, ezért is nem nagyon küldök be új verset, de remélem mihamarabb változni fog!Köszönöm a hozzászólást!
