Van, hogy a szó, már nem elég a beszédhez.
Az úton egy csillag sem vezet már Téged.
Van, hogy a hang, már nem elég a zenéhez.
Fényben sem látok semmit, hiába nézek,
van, hogy a könnycsepp is kevés, hogy értsenek.
Ekkor jobb hallgatni, minthogy megsértsenek.
Van, hogy a szín túl szürke a festményen.
Csukd be a szemed, és aludj el mélyen.
