Magyar lélek lakik bennem,
Magyar nyelven írom versem.
Magyar lány az én szerelmem,
Soha el nem megyek innen.
Szeretem e földet nagyon
Veszni soha én nem hagyom.
Ki e földnek nem lakója
Ne legyen itt annak szava.
Nem bízok én más szavába,
Nem is vágyom más hazába.
Itt kell élni mindhalálig
Mondhat nekem bárki bármit.
Szép e föld itt, nekem legszebb
Õseim mind itt születtek.
Itt temették el anyámat,
Testvéremet és apámat.
Itt tanultam meg beszélni,
Itt tanultam én meg élni.
Itt kell nekem szépet tenni,
Itt kell nekem úgy szeretni,
Hogy engemet szeressenek.
Akkor is, ha épp kergetnek.
Aki kerget, az menjen el
Én engedem azt örömmel.
Ez a föld a magyar haza
Annak is ki épp átkozza.
Aki elmegy, visszavágyik
Mondhat nekem az most bármit.
Átmeneti haza nincsen,
Mert az olyan, mint a kincsem.
Kincsemet se hagyom másnak
Kincs a haza a szívemben,
Hit a haza a lelkemben.
Ki nem érzi ezt magába,
Ne is éljen e hazába.
Szent a haza, szent a lélek
Olyan, mint az örök élet.