|
Vendég: 30
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az eget bámulom, ahogy
lomha felhõi lassan úsznak,
akár a percek nélküled,
s nyugaton, valahol
a hegyeken túl csöndesen
a semmibe vesznek.
Már egy hete, hogy szinte
nem beszélsz velem,
s az el nem mondott szavak,
mint éles karmok hasítanak
belém, szívem tépve
ezernyi darabra.
Ma egy kicsit meghaltam - megint -
magába temet a némaság,
s a vágy, mint kiáltás
visszhangzik bennem;
csak Te és senki más.
Szerelmet oltottál belém,
s én hûen vigyáztalak,
lelkembe rejtettem
édes arcod és hozzá
minden mosolygásod,
mint éltetõ fényt
gyûjtöttem össze,
de kevés már ez is,
hogy nélküled éljek.
Ma egy kicsit meghaltam - megint -
magába temet a némaság,
de szívem fölött még
szerelmed virul,
s én hûen vigyázlak tovább. |
|
|
- október 06 2008 16:33:27
Szépen írtál megint, mégis valami mélabú tölti el az embert, ahogy olvassa soraidat. |
- október 06 2008 17:16:33
Szépet írtál. õrizd szerelmét, hátha rádöbben mégis te vagy az igazi
Szeretettel Joli |
- október 07 2008 10:56:02
Kedves Kain!
Ismerem ezt az érzést. Összezördülés, és egy kis hallgatás néha egyet jelent a meghalással.legalábbis néha úgy érezzük. De csak azért, mert szeretjük azt a másikat. Egyébként könnyen vennénk az ilyen eseteket!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- június 06 2009 22:33:38
Gratulálok! Elképesztően gyönyörű ahogy szavakba-mondatokba foglalod érzéseidet. Átélve ezeket még most is érzem a karmokat....
Üdv! Amy |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|