|
 Vendég: 24
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Németi Csaba
A kóborló
Átléptem a falon, s vártak rám
cifrátalan cifraságok
ok vagyok és okozat, s nem tudok mondani
okosságokat
kóborlok
rájövök, hogy létezek
kérdések záporában elveszek
rám telepedett megutált szerelmek
kínját élvezem
keresek, semmit nem lelek, megtalálom
hülyeségemet
menekülnék, utánam lép
minden emlék
gondolat és érzelem
ébredezik a lélek bénító ereje
a gondolat suttogó mámora, a nap fátyola,
fájdalom,
kéklõ virág porladó csontokon
zöldülõ illatok lengedeznek
utamon
vár rám a hegy, a puszta, és a tenger,
utamon végig kell mennem
a végtelen kóborló vándora vagyok
szeretett és szeretetlen csavargó
mindenütt otthonra találó
harangzúgást hallgató
együgyû fohászkodó
mindent eldobok, hogy mehessek a semmibe,
mégis célt keresek
nem tudom mit csak megyek
barnulnak a levelek
csonttá fagy a levegõ, az éjszaka sárgult ékszere
rám nevet
csillagokat szõtt az ég köntösébe
betakar vele
hideg fehér párnára hajtom fejem,
szürkülõ köd ölelget
friss tavaszi rügyek
ébresztgetnek.
|
|
|
- október 10 2008 08:02:41
Kedves Tomboy71 (Csaba)!
Nagyon szép, ám csapongó képzelet szülte vers, amit olvastam.
A barnult levelekkel az õszt idézed, de a friss tavaszi rügyek említése már az újjászületést hordozza magában.
Remélem, te is újjászületsz, és nem csak keresed célodat, de meg is találod! Ez a folyamat itt és most már elkezdõdött!
Üdvözöllek: Torma Zsuzsanna
 |
- október 10 2008 08:04:59
És természetesen, tetszett a versed, kedves Csaba!
Nagyon jónak értékelem.
Torma Zsuzsanna |
- október 10 2008 21:11:58
Ébresztõõõõõõõõ!!!! Térj vissza az utadra, ne keress, majd rádtalálnak. Jó kis eszmefuttatás.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
