|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Áttetszõ, ezüstszín éjszaka-
Csak a hold és megannyi csillaga
Világít reám a sötétben;
Mintha nem lennék, folyton úgy érzem
Suhan az éji táj mellettem,
Én mégis a felhõk közt rekedtem.
Egy derengõ alak a homályban
Ennyi lett életem, megálltam.
Sírok közt járok, s könnyezek
Bámulnak rám a sírkövek
Az egyik kõ szinte hívogat
Benn elaludnék, egy perc alatt
Megérinteném, de nem lehet:
Csak átnyúlnak rajta a fény-kezek
Nyugalmat kérek, semmi mást!
De nem töri semmi az éj-varázst.
Körül az erdõ ébredezni kezd
De sehogy se tudom értékelni ezt
Jégbõl van szívem, s könnyem a hó
Nem ér el soha a mindent altató
Egy madárka száll le, megrezzen az ág
Nem sirat õ se, mert senki se lát
Holnap is ez vár, ugyanitt leszek,
A nap már kelõben, most elmegyek.
|
|
|
- október 11 2008 19:17:33
Ellentét van benne, fent-lent. Magasról indítasz, ahol tágas a tér, majd hirtelen a földre zuhansz, és leszûkül minden, majd ismét felcsillantod a madárral a szabadságot, igézed a holnapot. Érdekes, ahogy a párosrímek közé bújtatsz egy félrímet. Szép lett, gratulálok!
Maryam  |
- október 11 2008 20:46:22
Nagyon szép vers...szomorú, mégis hangulatos |
- október 12 2008 03:54:36
köszi mindenkinek |
- október 12 2008 06:26:54
Mintha angyal járna éjjel a földön vigasztalanul és szomorúan, hogy a kelõ Nappal újra búvóhelyére térjen.
Jó rímek, élvezetes elõadás. |
- október 12 2008 15:52:20
köszi szépen, jókat hallok |
- október 12 2008 16:04:35
Gratulálok, nagyon jót írtál  |
- október 12 2008 19:29:04
Íme az új Petõfi...
Irtó szép, olyan borzongásos módon. Sejtelmes és borongós hangulat..átérezhetõ...ügyes vagy! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. május 19. hétfő,
Ivó, Milán napja van.
Holnap Bernát, Felícia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
