|
Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Az én lelkem
Az én lelkem szabad, könnyû mint a lég
Ismeri a felhõt, barátja a szél.
Csendesen bolyong vagy süvít, ha mer
De csak akkor tombol, mikor igazán kell.
Az én lelkem tûz, mely hevesen lobog
És úgy veti a szikrát, miként szívem dobog
Nem perzsel az, de meleg-fényt ád
Annak a néhánynak, ki a mélyébe lát.
Az én lelkem tenger, az örvénylõ kék
Hol habokban táncol, hol beszívja a mély.
Hullám jön megint, hullámvölgy után
Ringatózás az élet, s szélcsend a halál.
Az én lelkem föld, külseje kemény
Ugyan szikla borítja, de izzik a mély.
S mint magányos hegycsúcs, mi oszlopként áll
Elvisel mindent, akkor is ha fáj.
Az én lelkem feneketlen, ezüstös kút
Benne jövõ csillog és sötétlik a múlt
S lelkem fényes csillag-e vagy soha nem is volt?
Nem tudom megmondani, talán elmondja a Hold. |
|
|
- október 12 2008 06:21:12
Lélekelemzõ, tiszta vers, jó rímekkel,változatosan, egységes szerkezetben. Tetszett. |
- október 12 2008 08:14:49
Nagyon szép a versed olyan mint a lelked. Minden szó szép és kedves. Üdv.: ZETA |
- október 12 2008 09:29:48
köszii |
- október 12 2008 15:44:41
az éjszaka gyermeke? lehet benne valami... mindenesetre köszi |
- október 12 2008 16:08:26
Ilyen jót még senki nem írt! Ez a legjobb vers amit életemben olvasam! |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|