Könny leszek,
ha úgy könnyebb fájni,
szivárvány remeg majd
testemen...
könny leszek,
hogy az elviselhetetlent
kibírhatóvá
tehessem.
Könny leszek,
és neked is jobb lesz,
magaddal hordasz
engem,
szemed sarkából ne törölj ki...
rajtad csillogjon
fényem.
Torma Zsuzsanna - október 14 2008 08:46:49
Nagyon szép, kedves Magdileona!
Hát legyél könny, ha az akarsz lenni, de a könny elõbb-utóbb felszárad, még ha le sem törlik, akkor is!!!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
loretta - október 14 2008 09:58:55
Csodaszép, Magdika!
Dorys May - október 14 2008 10:16:52
Kedves Magdi! Fájóan szép!
Üdvözlettel: Dorys
BeYu - október 14 2008 11:55:58
Könny azért a boldogságtól is fakad! De nekem tetszik...nagyon szép!
sziszifusz - október 14 2008 18:28:23
Több gondolatot ébresztett bennem tartalmas versed.
Az önzetlen szeretetrõl, a búcsúzás szomorúságáról, a kõnnycsepprõl, mint utolsó összekötõ kapocsról, melyet sokáig nem lehet majd eltávolítani.
Szeretettel: szisz
reitinger jolan - október 14 2008 19:20:40
Nagyon szép hasonlattal éltél.
Szeretettel Joli
Magdileona - október 14 2008 20:59:51
Nagyon köszönöm mindenkinek!
