|
 Vendég: 85
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
...Mélység
Már az esti nyugalmam sem segít! Reszketek az éjben!
Vége!
Most is egyedül, - már nem is vágyom és nem is kergetem! ...
A Szeretet semmisült meg bennem, egy tátongó szakadékba vetette magát a múlt éjjel.
Majd hajnalban nyüszített kínjában a felkelõ Nap és könnyeket hullatott.
Borús fellegek suhantak, hideg szél érkezett s az illat,
melyet már sosem érezhetek, hisz minden halott!
A mélyben elhaló hangon suttog valaki,
- segítség!
S vérétõl áztatott kezei, körömszakadva kapaszkodnak a semmibe.
Lenézek és látom a riadt tekintetét, - már a szemei is könyörögnek!
- Belenéztem és érzem, nekem is végem van!
Vonz a mélység! - Holnap én is utánna megyek....
20081007
CCLXIX. szonett
Boldogság, - most miért menekülsz elõlem?
Hagysz magad mögött keserû ösvényt,
Magányos köveket szórva elõttem;
Fakószínt, fehéret, szürkét, s feketét -
- Abból is kettõt, rögös fekete kavicsot,
Távolodó árnyad rám szánt emlékét, -
Mely lelkemnek már csak bánatot hagyott!
A szeretet kedvese veszett az imént!
A mélységbe hullatott halott teste,
S csak suttogott kedves dalaiért, -
Szerelmét hívva, kit, ki tudja merre
Vesztett, s mely ármány szívta szûzi-vérét,
Hogy élettelen zuhanjon vermébe,...
Reménytelenül halni kegyeiért!
20081009
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|
|
- október 17 2008 10:34:54
Kedves Lajos!
Nem akarom elhinni, hogy annak ellenére, hogy mennyi bátorítást, s talán szeretet is kapsz tõlünk, íly nagyon nekiszomorodtál és még mindig ilyen bánatosakat írsz!
Mondtam, hogy rázd meg Magad!
Kinek a kegyeiért akarsz reménytelenül halni!
Ez nagyon értelmetlen halál lenne!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- október 17 2008 11:01:11
Köszönöm, kedves Zsuzsanna!
Nem , "még mindig", hanem már újra!
És nem én halok, ha figyelmesen olvasod,
- a szeretetem hal meg reménytelenül! (hisz hiába való volt az!)
- Tudom, nem igazán a "szép"-rõl szól ez a vers, de igyekszem újra megtalálni és halálából feltámasztani a szeretetemet!
"Szeretettel": Louis |
- október 17 2008 11:14:32
Látszik, hogy kevés az idõm, kedves Lajos, és nem tudok elmélyedni az alkotásokban úgy, ahogy tõlem elvárható lenne.
Nagyon sajnálom, hogy "értetlenkedek", de ez nem tudatos!
Csakl röpködök egyik verstõl a másikig, mint lepke ahogy száll virágról virágra, és mindegyikrõl szeretne csemegézni.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 17 2008 12:02:33
Szia Louis!
Most valami nagyon szépet, bátorítót kellene mondanom. Nem megy. Csak érezlek, és lélekben Veled vagyok!  |
- október 17 2008 12:51:26
Bátorítás? - Mire?
- Hisz velem van az egész Világ!
Látod?
Louis |
- október 17 2008 16:24:40
Van még abból a szeretetbõl benned Lajos, csak ki kell aknázni a maradékot. |
- október 17 2008 18:22:57
Köszönöm, Tibor! |
- október 18 2008 03:05:16
[b]Kedves Louis
....én sok-sok versedet elolvastam,de ha nem tévedek, még sohasem írtam kommot....
...tetszik ez a mûved nagyon...hiszen olyan mélységeket engedsz és tudsz láttatni,ami egészen kivételes...
...én nem aggódom érted...inkább hiszek benned....a vers erre bátorít...
..nekem a nap verse...
Szeretettel[/b]
szí. |
- október 18 2008 10:35:49
Köszönöm, kedves Szoszircsi!
Viszont szeretettel: Louis |
- október 18 2008 10:37:19
Köszönöm, kedves Évi!
Megígérem, hogy nem lesz mindig így!
A "szeretet" után megyek és vissza hozom õt! 
Louis |
- október 18 2008 12:05:20
A szeretet megtalál, hidd el, kedves Lajos
Joli |
- október 18 2008 12:12:47
Kedves LoisdelaCruise!
Ha nehezen is, de sikerült bepötyögnöm a nevedet! Annál nehezbb megfogalmazni, hogy milyen gondolatokat, érzelmeket váltottál ki a versed olvasásakor. Nem, az nem lehet, hogy a szereteted meghal, ezt nem fogadom el, bár én is sokszor azt hittem (még ma is!), hogy ez hal meg bennem, bennünk emberekben akkor, amikor úgy érezzük, hogy magunkra maradtunk. Nem, nem hal meg a szeretet soha bennünk akkor sem, ha vonz a mélység, a sötétség, az ismeretlen, a gonosz. Mi teremtjük meg magunkban azt. A szeretetet nem lehet elveszíteni, az mindig végigkísér utunkon, de ehhez el kell veszítenünk "Õsmagunkat", "õsvalónkat", hogy valójában érezzük hatalmas, kiterjesztett fényét! Ebbe persze majd egyszer "beperzselõdünk", de még ráérünk!
Üdv,
Visó |
- október 18 2008 14:12:15
Köszönöm, Ferenc!
Igen, ha elgondolkodtató egy-egy vers, már megérte, hogy megírjuk. Mint írtam a bevezetõ részben, "...A Szeretet semmisült meg bennem"...és azt is írtam, hogy utánna megyek, - hisz bármilyen mélyen is van valaki, kell a szeretet, valahogy ragaszkodunk hozzá. A szonettet nem elemzem, azt meghagyom az olvasóknak.
Üdvözlettel: Lajos |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
