|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Mint élõ a holt szemében
borzong az elmúlás felett,
s mit nem ért, ha kérd',
csak meredten bámul,
válaszom, hogy lehet: Neved?
Hiányod lett szívem,
lelkem üszke, lassan emészt
a kínzó magány, mellemben lüktet,
dagad, feszít, s mi több,
ha lázként ég a vágy,
akár a gyermek,
ki álmából fölriad,
futnék öledre sírón
e kín elõl, s melledre borulva
zokognám fúlva, hogy érts;
nagyon fáj!
Nagyon fáj ez koldus élet,
mindig csak kérni, várni rád,
tûzõ napon, esõben, szélben,
térdig tocsogva tél vizében,
rongyosan, szegényen;
nagyon fáj!
Nagyon fáj nélküled élnem.
|
|
|
- október 20 2008 16:50:00
És itt, most, Kain tolmácsolásában olvashatunk egy Nagyon fáj c. verset.
Nagyon szép és jó!!!!!!!! József Attilai, gratulálok.
Szeretettel Joli |
- október 20 2008 19:37:27
Akáregy végtelen kiáltás. A felütésben hasonlatma burkolt oximoron van, nagyon különleges. A hiányérzet átragad az olvasóra, lüktet a magány.
Maryam |
- október 20 2008 19:44:17
Szia Kain!
Valóban nagyon jó, szinte végig kiáltod az egészet. Hallják csak!  |
- október 21 2008 09:04:08
Igazi,õszinte fájdalom csendül ki soraidból, kedves Kain!
Bizony, borongós hangulata átragad ránk is.
Én sokszor azt képzelem, hogy egy-egy vers éppen hozzám íródik, annyira magamévá tudom tenni a mondanivlót!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- június 06 2009 22:21:16
Érzem!  ......és nagyon fáj!
Gratulálok! Gyönyörűen megfogalmaztad a versedet!
Üdv! Amy |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
