Azért dideregtél fagyban, hóban
Elzárva magad mindentõl-
Érezeted, tudtad eljön a pillanat,
Amikor lelked héttornya ledõl.
És azért tûrted a forróságot, szomjat
Mert tudtad, eljön a nagy pillanat,
Mikor végre hûs patakok vízével
Locsolhatod lelked,szomjadat.
És végre eljött, itt van a pillanat-
Te nem találod seholse önmagad..
Azt hiszem, ismerõs ez az érzés, talán többeknek is. Hiszen van,amikor annyira nagyon várunk valamire, hogy amikor már ott van, akkor szinte el sem hisszük. A sok várakozás, vágyódás néha okozhat ilyen élményt.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Eve - október 21 2008 20:28:00
Kedves Bodok2!Nagyon tetszett a versed nekem!Én sem találom önmagam bár keresem de mégsem sikerült még ezidáig meglelnem.Üdv:Eve
