XIX. ének
Távolban nyugatról, rongyos vitorla sziluettje,
Rajza sötét habokon, kalózok harcban edzve.
Félszem? kapitány, harcos, bátor, ki egykoron h?s,
Fiatalon daliás fekete, ma már ritkuló hajú, ?sz.
Szíve igaz, s tér vissza hosszú id? után,
Szelleme jó lélek, új életet, testet kíván.
Haragja, s koporsó, mi rejt porladó csontot,
Fehér por, fojtó füst, ad hajó új otthont.
-Szellemharcosok, csaló élet, hoz végtelen halált,
Labirintus bezárt ajtókkal, hol csak egy nyitottat talál!
-Fiúgyermek, törékeny sok kis test, s kisleány mosolya,
Gyermek rabszolga, ki úri kéj száradó törékeny virága!
Bezárt lelkek, hamu, s hamvadó pernye száll,
Élet kapun túli varázsa, rejt kínt, s csalódást;
Démoni szirén, ki boszorkány, új létet lopva,
Teste fiatal, szeme jósol, s sátra kapu e világra.
"-Gonosz boszorkány, igaz szíved nincs, mosolyod hamis,
Visszatértem idegenb?l, hol kárhoztam el, s már éltem sincs!
Bolyongtam hét tengeren, s viharban lelket kaptam én,
Mely szabadon örökké él, s így vigyázok másra, E világ peremén."
"-Hoztam ajándékot, s nézd, mit adok tenéked,
E kend?, s néki rózsája, ez lesz gonosz végzeted!
Fekete vízen halott, s kút mélyén hófehér csont hever,
E két tiszta lélek, újra kapjon otthont és életet!"
Delel? nap sötétedik, s majd h?s szell? párát hoz,
Harang kondul, halotti csend, es?csepp mi ostoroz.
Nem tépi szél a fát, s nem harap izzó menybolt,
Furcsa ez a semmi, ég se dörren, halk nesz távolból.
Sátáni lehelet, mi csókol szájon boszorkányt,
S így fullad valótlanságba, est csillaga sziporkáz.
Fagyos mosoly, mi ördög ajkán nyájasan csüng,
S kaput nyit e világnak. "-Menjetek lelkek, tágasabb odakünn!"
-Távolban hullócsillag, sötét éjszakán izzik,
Kis lak pamlagán, egy lány gyötr?dve vajúdik.
Harmatos reggel, ölel? manó, s pirkadat mi csodát hoz,
Kisleány születik ég? kínban, az úr hosszan feloldoz!
A világ túlsó felén, hol óceán, s sok tenger,
Hol számolatlan szigetek, ezernyi jó emberrel.
Kiskunyhóban, lágy homok langyos fövenyén,
Fiúgyermek lát világot, fény, s káprázat egén.
-Szabadul süket viharban, tomboló ég peremén,
Sok-sok láncra vert lélek, tenger köves fenekén;
Szabadság íze, s alkonyi pír h?vös mosolya,
Költözik jó lélek, e két kis életbe, s otthonba.
Hajnali szél párát hoz, aranyló part homok tengerén,
Gyermek játszadozik, igazgyöngy, hamvas kis tenyerén.
Számára mi játék, értéktelen sok kis kavics,
Szeme izzik, léte lángol, majdan királlyá emelkedik!...
..."-Hideg verejték kúszik arcomon, kínt érzek,
Mesém eddig tartott, egy kicsit pihenek.
Kis kutyám, szép jószág, kísérj utamon,
Pihenni vágyom, vár reánk a szép otthon."
"Hitvesi ölelés, s csók íze ajkam áztat,
Fázom, fáradt vagyok, meleg t?z a vágyam."...
-Puha ágy, mi altat, s jót akar, álmot hint,
Angyal, reppen? szárnyon, fehér pihével megérint.
Mily édes íz, mámoros öröm, szeretet,
Halál csókját érzem, h?s pára, lehelet.
Mid?n nap nyugszik, s est leszáll,
Égen fényes csillag, éj homályra vált.
-Angyal fínom tapintását érzem, mámorító,
Fülbemászó dallam, hívogató hárfa hangja szól;
Rabszolga gyermekek, vidáman, szabad lélekkel,
Körbeállnak, fogják kezem, s visznek tova el....
Kísérnek, s gyermekzsivaj, mi elhalkul,
Ölel? fehér felh?k közül, egy kapu kitárul!
Egy kert, zöldell? rét, színes virágpompa,
Pillangó, tücsök, s énekl? gyümölcsfa!
Fura hely ez, ...-Paradicsom árnyék nélkül,
Majd érzem, kezemben forróság, kéz tüzét?l!
Pillantom csillogó szempárt, sír, s könyörög,
"Jóapám, maradj még! Ne hagyj itt megtörnöm!"
..."-Testem forrólázban ég, sok könnyes tekintet,
Nem értem, mindenki miért sír, s csókja miért éget?
Édes ez a csend, mely símogatja fülemet,
S érzem, lelkem száll, mely látja fekv? testemet."...
-"Álom? Vagy valóság? Mi érinti lágyan ajkam?"
"Csók?" S érzem, arcom üde szell? simogatja.
Látom köröttem szeretteim, ...érthetetlen valóság,
Vágyaim érintések, mely anyagtalan forróság!
"-Fülembe suttogó lehelet, hangot nem hallok,
Érzem indulnom kell, látom a gyászt, s a kis sírhantot.
Kezem angyalok fogják, s ajkuk vidám dallamot játsz,
Teliholdas éjben, csillagok körében, szellemük körtáncot jár."...
20060928
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva! |
|