|
 Vendég: 17
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
 I
Beloptad magad aszívembe,
Ott õrízlek lakatra zárva,
Úgy, hogy senkise lássa,
Féltékeny vagyok az egész világra.
Mert a világ elraból tõlem,
Eltévedhetsz néha az utvesztõben,
Pézt hajszolsz egyre-egyre,
A világválság se hoz helyre.
Igérsz fût, fát, virágot,
De a holnapokat nem látod,
Futni hagyhatsz egy csodás világot,
Szemedre álomcsókot csókolok:
A Szerelem-szigeten játszom csendesen,
Egyedül fázom az õszi hidegben...
Ott, hol a gesztenyefák sírnak,
Úgy ,ahogy én sírok te utánad...
Én félszegségbe búrkolódzva,
Kapaszkodnék a holnapokba...
Holnap talán átõlelsz,
És vállamon lágyan símit a karod,
Legyen minden úgy, ahogy te akarod...
Holnap tán kinyílik a szemed,
És engem is észre vehetsz.
Megcsókolsz, és mosolyod betõlti a csendet...
Borógatás ez az én beteg lelkemnek.
Szívemben újra gyúlnak a remények,
Lassan felfénylenek az égi mécsek... |
|
|
- október 25 2008 23:08:11
Kedves Mullerildike!
Nagyon szép vers a reményrõl.
Kívánom vágyaid igaz szerelemmé váljak.
Üdv.: majus |
- október 26 2008 04:48:31
Én is remélem, vágyaid beteljesülnek majd. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
