Ki vagyok?
Csak egy zavarodott agyú
naivan csodát álmodó
ki tollat ragad,míg dúl a háború
hiszi, még fegyver lehet a szó
szavakkal fest, égre cikornyát
napfényes tavaszt, rozsdás hûvös õszt
rajzol sziklás hegynek ormán
forrást, patakot, csörgedezõt
Ki voltam?
Nem érdekes már a múlt
ködbe veszett látomás csupán
emlékek hada rám simul
a világ attól meg nem áll
porba fulladt az út mögöttem
igyekszem nem hátranézni
nem emlékszem honnan jöttem
és ne ítéljen el senki
Ezt a néhány sort emeltem ki, mely többünknek is lehet az ars poeticája.
"naivan csodát álmodó
ki tollat ragad,míg dúl a háború
hiszi, még fegyver lehet a szó"
Nagyon szép gondolatok, s lehet, hogy szép szóval sokszor többet lehet elérni, bárcsak a szavak lehetnének a fegyverek minden rossz ellen a világon!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
loretta - október 28 2008 09:43:57
Álmodd a csodát, Crysty! Álmodjuk mi is veled! Remek lett a versed.
kormi37 - október 28 2008 16:43:22
Nagyon jó. tetszik. Grat. Szeretettel:Kormi
reitinger jolan - október 28 2008 17:33:21
Ne merészeld a tollat kiejteni a kezedbõl !
Szeretettel Joli
sziszifusz - október 28 2008 21:35:14
Szerintem, versedrõl még rengeteg mindent lehetne írni.
Ritkán olvasni ilyen jó verset. Mint tartalmilag, mint szerkezetileg kiemelkedõen jól sikerült.
Az elsõ versszak talán költõibb, de a második rész elgondolkodtatóbb!
Nekem legalábbis megérte elidõznöm vele.