Ma éjjel gyönyörû álmom volt:
Sötét volt, éjszaka, ragyogott a hold
Nem láttam semmit, csak éreztem hallottam
Csak hallgattam szavait, és újra a mennyekben járhattam
Repültem a csillagok közt, majd megálltunk
És már a holdon jártunk
Hallgattam, ahogy újra és újra azt kiabálja: SZERETLEK
Szemem könnyben úszott, de nem hittem a szívemnek
De most már tudom nem álom volt
Maga a szerelem volt a hold
Megértettem lényegét,
De elvesztettem már személyét
Már nincs, ki szeret engem
Senki nem repül már a holdra velem
Hát köszönöm, Te kedves idegen,
Hogy megtanítottál szeretni
És ha nem repülhetek újra
Kérlek, taníts meg feledni.
denes - október 28 2008 17:16:37
Azért még jön majd valaki, akivel együtt álmodni lesz legszebb.Szép volt.
Torma Zsuzsanna - október 29 2008 09:06:08
Kedves Nice girl!
Nem feltétlenül kell a szépet elfeledni.
A szépet mindig a szívünk mélyén kell õríznünk!
Ami roszz, azt próbáld meg elfelejteni.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
Nice_girl - november 05 2008 00:46:09
sziasztok!!nem,nem akarom az emlékeomet sosem elfelejteni...szeretm öketcsupán a vágyat és öt akartam felejteni...köszönöm...