|
 Vendég: 85
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ahol a mûszer elhallgat,
Ahol az értelem megáll,
Ott kopogtat egykoron,
A mindent romboló halál.
Mi sírunk, s kérdezzük,
Hogy miért Ó Istenem,
De választ nem kapunk,
E földi létben idelenn!
De én mégsem csüggedek,
A Húsvét fénye reám talált,
S megmutatta Õt a Krisztust,
Ki legyõzte az örök halált!
Nékem már az égi fény,
Letörölte fájó könnyemet,
S azóta a csillagok is,újra
Angyalszárnyat öltenek.
Sok embert kísértem én,
Kísértem az utolsó útra,
S hallgattam ahogy a cigány,
A rezgõ faleveles nótát húzza!
Szívem talán vele dalolt,
De csak egy néma percig,
Mert én már tudom, tudom
Hol lehet teljes vígaszt nyerni.
Ránézek a súlyos keresztre,
S felveszem! Õssze is roskadok,
De csak újra,újra megyek én,
Hívnak az örökléptû hajnalok!
Tengernyi hitem éltet ma is,
Tengernyi szeretet rám talál,
Midön az én hívó angyalom,
Meglátogat, feltámadásom hajnalán! |
|
|
- október 31 2008 17:50:54
Nos kedves tenger nagyon átható a versed.Tetszene a benne megfogalmazott gondolatok, és a költõi képek is amiket használtál! |
- október 31 2008 19:47:53
Blessed be the Lord Jesus Christ!!! :-)
Örültem nagyon a versednek!!:-))) |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
