|
 Vendég: 90
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A fájdalmat már
beágyazta lelkembe
a végtelen,
helyét átvette
a fáradt belenyugvás.
Emlékek érintik
gondolataimat,
velem mereng
a sok apró ragyogás.
Selymes-szelíden kísérik
tétova utamat
sírtól sírig -
istenem, hogy szaporodnak! -
Gyertyalángok
vívódnak a széllel,
fényeikben szeretteink lelke
áhítja és éli
az örök nyugodalmat.
|
|
|
- november 02 2008 09:27:20
Az én szemszögembõl mondom. Megható írás a a végtelen végességérõl.
Ami megütötte a fülemet; az elsõ mondat zavara. A második mondatnál a velem, ami az írás szerint inkább bennem volna. Kimondottan tetszik a következõ képfelépítésed;
Gyertyalángok
vívódnak a széllel,
áhítva és élve
az örök nyugalmat.
Jó, hogy ezt a megmutatom néked formát választottad, mert szabadon hagytad a lehetõséget, lebontsam magamnak a gondolataidat, felépítve az enyémet; Mihály |
- november 02 2008 10:20:23
Magdileona kedves!
Értékelem írásodat, alant.
Grt.  Sancho |
- november 02 2008 14:21:45
Kedves Magdileona!
Ihlet a versed ,sarkall még írni,írni errõl avégtelenbe ágyazott fájdalomról.
elismerésem.
Üdv:Barb |
- november 02 2008 14:30:12
Meghato volt, Magdi! A fajdalom sajnos nem mulik, csak az evek... |
- november 02 2008 15:40:12
Köszönöm szépen mindenkinek, hogy olvasott, hozzászólt, értékelt. |
- november 02 2008 16:50:22
Lelked békéje rátelepszik versedre, megnyugvást sugall felénk.
Fájdalmainkkal, örömeinkkel együtt éljük életünk.
Nagyon tetszett!
Szeretettel: Sziszifusz |
- november 03 2008 06:10:52
Köszönöm, kedves Szisz, neked is! |
- november 03 2008 09:14:09
Hát ez egyszerûen lehengerelt. Alig találok szavakat.
Szavaidat kölcsönözve: selymes-szelíd vívódás, mely tökéletes nyugalomba megy át.
Köszönöm, hogy olvashattam.
Barátsággal: Marie |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
