Marie Marel - november 03 2008 08:38:31
Kedves Barb!
Megint egy nagyon érett, nagyon mély vers tõled.
"A hang, mely végtelen fonál:
- dallamot fércel a pirkadathoz."
Gyönyörû sorok.
Barátsággal: Marie
genezisz - november 03 2008 09:11:03
Szia!
A fenti vers meglepõen kerek,teljessé formált.
A remény ott bujkál minden enberi pillanatban.
Tetszett.
szeretettel: genezisz
denes - november 03 2008 10:53:40
Nagyon szép vers Barb. Kiteszem oldalra.Egyetlen kukacom van: a zajok, hogy tudnak csendben lenni?Biztos elfáradtak.....
Barb - november 03 2008 11:36:11
Köszönöm a kedvességeteket.
Az oldalt megjelenés megtisztelõ Denes.
A zajok kicsit pihennek ott a csendben..
loretta - november 03 2008 15:15:19
Én is csak gratulálni tudok! Nagyon tetszett!
sziszifusz - november 03 2008 21:05:51
Igazán jól sikerült, remek lett!
Barb - november 03 2008 21:12:49
Kedvesek vagytok.Mindenki véleményét nagyon köszönöm!
Hedzsi - november 03 2008 21:47:50
Tökéletes a hangzás, gyönyörû dallamos
Tökéletesek a rímek is és képek amiket használsz..... egyszerûen....
És most megint el kellett olvasnom és csak még jobban... le vagyok nyûgözve!
