|
 Vendég: 7
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
CCLXXVI. szonett
Óh, te boldogság lelkem kétrét görnyedt;
Megfáradt a múlt idõ súlya alatt
S hiába érzem, hogy néhanap könnyebb,
Mára csak boldogtalanságom maradt!
Az õsz sem köszönt, lenge ruhája
Színtelent fest, méláz a bú csendesen
Csak a szomszéd köszönt, - jó napot mára, -
Az utca pora is fáradtan pihen.
Sírnak a fák is, - hát hol, vagy óh, kedves,
Ki rõt ruhát hoz s azt ölt magára,
S miért késik az, az õsz öregember,
Ki mosolyával pasztellszíneket fest?
Rozsdaszínpiros a megfáradt vágyam;
"Befesteni a tájat s benne engem".
20081023
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!
|
|
|
- november 03 2008 18:33:34
Boldogtalanságod õsz szineiben.
Szeretettel Joli |
- november 04 2008 03:09:38
Szép a versed Lajos, a bút viszont öblítsd le egy pohár borral |
- november 04 2008 07:52:18
Csoda-vers,gratulálok!
Üdv:Barb |
- november 04 2008 15:20:52
Köszönöm, Joli!
Boldogtalanság? - az meg mi a fene?
Mostanában séta közben már nem a százaz útporát rúgdosom, hanem a színes õszi faleveleket, és hidd el, ... - hogy talán még mesélek is nekik!
Viszont szeretettel: Lajos |
- november 04 2008 15:31:07
Hmm, Tibor!
- Hisz, ha lenne hozzám illõ ital!...
Oly bor, mely símogat, érzékien megérint és egy kissé elcsábít!
- De inkább maradok a keserû Unicum-nál!
Hisz ez olyan, mint a körülöttem levõ élet!
- Keserû, de a keserûségében is kellemes!
Louis |
- november 04 2008 15:35:06
Szia, Barb!
Csoda-vers?
Azt hiszem, az eredeti próza, amelynek adaptációjaként született e szonett, volt inkább csodás olvasmány!
Köszönöm: Louis |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. április 05. szombat,
Vince napja van.
Holnap Vilmos, Bíborka, Vilmos napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
