Hol talállak, hisz a Múlt az én vagyok!
Vagy talán lényed álmodni kell, - mában, -
Inverz magamban kutatni holnapot?
- Még sem talállak a valóraváltban!
Mégis, jelenléted érzem minden nap,
Magamban, - téged, lelkem legmélyén;
Még ha örökre is láthatatlan maradsz,
S mint úgy, - elérhetetlen vágy képén!
Minden hûs hajnalon a kelõ Nappal
Érzem titkolt jelened, s hallom hangod
Ajkamon csurranó mézízszavakban
Barb - november 06 2008 18:19:16
Gyönyörûek a szonettek.Gratulálok!
Üdvözlettel:Barbara
LouisdelaCruise - november 07 2008 18:27:42
Köszönöm, kedves Barbara!
Viszont üdvözlettel: Louis
gondola - november 07 2008 19:40:27
Szia Louis!
Ott leszek! (Legszívesebben ezt válaszolnám, ha hozzám szólna. De tudod, mit? Magamra veszem, mert most így jó!)
Hjaj!
