|
 Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nem is múlt el igazából sohasem.
Egyedül maradtam, egyedül szerelmesen.
Te már rég nem érzel semmit sem irántam,
másnál keresed a szerelmet, mit nem találtál nálam.
Nem hibáztatlak. De fáj.
Várom, hogy múljon el végre már.
A magány érzése kegyetlenül gyötör,
s látom el?ttem újjabb gödör.
Nálam a kormány, mégsem fordulok el,
érzem, hogy valami a gödör felé terel.
Csak el?re! Leszegett fejjel,
szívemben vérz? sebbel.
Alig múlt el a vérzés, megindult újra.
Folyik a könnyem, nem figyelek az útra.
Nem érdekel már semmi sem. Már nem.
Csak egyedül te. Csak te, kedvesem! |
|
|
- július 31 2007 05:31:32
Tudom, hogy nagyon nehéz ezen az id?szakon túllenni.Az érzések nem múlnak máról holnapra.Kapaszkodni kell ilyenkor valamibe: barát,szül?, gondolatokat elterel? tevékenység. Nagyon szép a versed, szomorú, elkeseredett, benne van a felismerés az elmúlásról, mégis az utolsó mondatoddal visszatérsz, mint felejthetetlen szerelemhez és érzéshez. Azután majd mindent megold az id?, de ez ilyenkor, tudom nem vigasz.
Tibor |
- július 31 2007 06:21:09
Gondolom azért küldted be ismét, mert javítottál rajta két hibát.Nyugodtan írj ilyenkor mail-ben és szívesen kijavítjuk.
Tibor  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
