|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,218
|
|
Te voltál.
Te voltál, ki bekopogott szívem rozsdás ajtaján,
ki mindig, csak mosolyogva nézett rám.
Sajnos nekem már, csak illúzió maradsz,
hiszen a szívemnek, már több érzést nem adsz.
Te voltál az elsõ, kit szerelemmel szeretek,
mégis a tiéd, már biztos, hogy soha sem lehetek.
Titkoltam elõled, ezért nem is tudhattad,
így szavaid a szívembe, tõrként futhattak.
Te voltál az elsõ nõ, kiért hullott a könnyem,
hogy tudnálak elfeledni, nem fog menni könnyen.
Pedig muszáj lenne, tovább kéne lépjek,
hát ha elfeledlek s boldogabban élek.
Te vagy még ma is, kiért oda adnék mindent,
kiért a szívem, gyorsvonatként ver itt bent.
Számomra minden nap, csak egy új nap a pokolban,
ha nem létlak téged, legalább álmomban.
Gubacsi Sándor
|
|
|
- november 11 2008 20:36:12
Ez nagyon szép lett. Igen az elsõ szerelem az igazi. Grat. Szeretettel:Kormi |
- november 12 2008 08:27:28
Kedves Gubacsi Sándor!
Nagyon szép és szomorú is egyben a versed, s nagyon jók a rímek.
Kormival ellentétben én azt mondom, nem biztos az, hogy ez az elsõ szerelmed volt. Csak Õ volt az, akit igazán, szerelemmel szerettél, és Õ volt az elsõ nõ, akiért hullott a könnyed.
De vajon, odatalál-e ahhoz az a szép szerelmes vallomás, ahova szeretnéd, hogy odataláljon?
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. december 22. hétfő,
Zéno napja van.
Holnap Viktória napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
