A porlepte úton
vonulnak a fák,
futnak az évek.
Hiába nézel
a fénylõ távolokba,
minden oly messze van.
Messze az élet:
és ami élet,
az is csak harc
a mindennel, - harc
az álmokkal.
Ott fönt is harc van,
csillagok gyúlnak,
s kialszanak.
Itt lent lelkeken átok,
vagy gyönyör ég.
A porlepte úton
futnak az évek,
az ûri távol messze van...
A távolok csillagvirágát
ha elkapod, s talán
meggyújthatsz egy csillagot.
