Szeretlek,mint anya a gyermekét
virágok az éltet? napfényt
sötét éj a fényes csillagokat
forró nyár a h?s záporokat.
Reggel a csillogó harmatot
végtelen éj a felkel? napot.
Az vagy Te nekem,mint gyenge fuvallat
a hosszú,forró végtelen nyár alatt.
Szeretlek,mint fényes nap a felh?t
s az emberek az örök teremt?t.
Hiányzol,mint szorgos méhnek a méz
illatos virágnak a tarka rét
szelíd ?znek a harmatos széna
fájó szívnek egy jó szó néha.
