Vihar szülte testem
Árnyas sarokban csücsül,
Holdas éji lelkem
Bús dallamot fütyül:
Valami lassú sirató éneket.
Valami lassú sirató éneket.
Ráteszik a testem
Elmúlás asztalára,
Árva éji lelkem
Igaz bánatára:
Mint igaz gyöngy a fekete sárban.
Mint igaz gyöngy a fekete sárban.
Rothadó testemen
A férgek táncot járnak,
Kósza éji lelkem
Megnyugtatására:
Korhadt testek többé vissza nem járnak.
Korhadt testek többé vissza nem járnak.
Jagi - november 21 2008 13:05:42
Azért remélem nem ilyesztettelek el?
Az élet nem csak habostortábol áll. A rossz és a kemény dolgok is az életünkhöz tartoznak. Legfeljebb néhány ember becsukja a szemét hogy ne lássa.
kormi37 - november 21 2008 13:17:04
Szia! Az életünkben akadályok gördülnek elénk , amit megoldunk, vagy nem, de a remény amit soha nem szabad elhagyni. Üdv. Kormi
Jagi - november 21 2008 13:22:13
Így igaz Kormi. De nem mindegy hogy vakon vagy tisztán látva megyünk a remény elé.
Barb - november 21 2008 14:15:57
Szia Jagi!
Nagyon eltaláltad a vsz.-ok végén az ismétlõdõ sorokat.
Szerintem nem baj, ha kemény egy vers.Nem lehet mindent lágyan kifejezni. A népdalos hatásért külön gratulálok!
Baráti üdv:Barb
Jagi - november 21 2008 14:19:22
Köszönöm Barb. Na látjátok, túl lehet élni egy kemény verset is.
Marie Marel - november 21 2008 18:29:37
Kedves Jagi!
Népdalszerû ritmus és dallamvilág-kemény mondanivaló. Duplán hangsúlyos!
Egy apró kifogás: a csücsül ilyen mondanivalónál nem "ül". Bár... lehet úgy is nézni, hogy a játékosságtól jutunk el a mélységig...
Újra fogom olvasni, az biztos. Sokszor.
Szeretettel: Marie
