Sárba taposom a vörös rózsát,
Emlékek gyötrõ fájdalmával,
A hiába való vágyakozással,
Elszakító távolsággal,
Meg nem válaszolt szavak
Néma fojtogatásával,
Az elszakadni vágyás
Önkínzó gyávaságával,
Hiányom mással pótlásával,
Csókok elfojtásával,
Testem másnapi pótlásával,
A pénz nyugtató hatalmával,
Az erõszak uralmával,
Lelket meggyötrõ fázisával,
A remény szétmáló halálával,
Jóságom szépítõ oltalmával,
Könnyeim csordultával.
Sárba taposom a rózsát.
Kondrakati - november 21 2008 15:52:52
Mélységes gyötrõdésrõl szól a versed. Minden mondattal fokozódik ez az érzés. Nagyon ütõs, érzem amirõl szól.
reitinger jolan - november 21 2008 17:21:22
Kiváló a versed, mély érzéseidet, bánatodat jól tükrözi.
Szeretettel Joli
Ariadne - november 21 2008 22:26:47
Fájdalmad nagy lehet,
Azért az a rózsa talán már így is szenved...
Könnyed "csordultával" inkább öntözzed!
Szép a versed!
Torma Zsuzsanna - november 24 2008 11:23:48
Kedves Zsiga49!
Fájdalmadat csak indulatos múlja felül. De a végén kicsordulnak a könnyeid, ami már a lecsöndesülést, a megváltoztathatalanba való belenyugvást is jelenti egyben.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
venusz1 - november 28 2008 15:29:36
Szépségesen-fájdalmas, fájdalmasan -szépséges a versed!!!!!!!!!!Zsiga!!!!!!!!!
