...végül mindegy áldás vagy átok
mit látok magamban:
ahogy a lélek térdepel,
csak a zsibongó magányom
fájja, hogy mindig egymagában
ünnepel vagy vérzik el és hiába
várja, nyitja -
zárja a kapukat még egy kis remény
befér és futna
de valahogy azt is helyben járva
valaki közben közelebbre ér...
...mi bennem született a jóra
talán jobbat érdemel
- ki tudja? - ezen az úton
a kanyarok közti rés
tán tévedés, de örök-mélyre mar,
seben a var vagyok
sötét kötés
és végül...magamban érlek el.
loretta - november 25 2008 14:15:01
Végtelen magány... A legrosszabb. Nagyon jól leírtad, mennyire fáj. Gratulálok, Barbara!
kormi37 - november 25 2008 14:19:32
A magány ne legyen szívedben, üde szerelem, villanó érzelem legyen. Grat. Szeretettel Kormi
Marie Marel - november 25 2008 14:33:41
Óh, Barb! Fájdalmas magány-dal ez, bár a remény is felcsillan a végén: hiszen magadban elérheted!
Nagyon mély, fájdalmas versed ez. Jobban szeretem az álomi hangulataidat.
Marie
reitinger jolan - november 25 2008 16:02:19
Nagyon szép a versed.
Szeretettel Joli
denes - november 25 2008 16:05:10
Néha eltévedtem a szavakon, hogy újra értsem a lélek üzenetét.
Barb - november 25 2008 20:14:20
Köszönöm szépen Mindenkinek!
András - köszönöm a tanácsot.
Loretta - vannak, akik erre születnek...
Kormi - köszönöm, igyekszem..
Marie - köszönöm, hogy Látsz és én is jobban szeretem..
Joli - Köszönöm szépen.
Denes - tudom, ez nem a Te világod..
Elonor - megtiszteltél.
szeretettel felétek:Barbara
Barb - november 25 2008 20:15:25
És köszönöm Manon és Zsolt - Nektek is.
Magdileona - november 25 2008 21:27:41
Nekem változatlanul nagyon tetszik a stílusod. Elgondolkoztató, könnyedén omló, szépen megfogalmazott gondolatok.
sziszifusz - november 26 2008 17:20:18
Ez a stílus is jól áll neked!
Kitûnõ képeket raksz elénk.
Csak egyet: Seben a var vagyok.....
Jó volt olvasni: Szisz
Barb - november 26 2008 19:48:37
Köszönöm Magdi és Sziszifusz!
