|
 Vendég: 86
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Színes kerti virágok közt
guggoltam gyermekként
lélegzet-visszafojtva,
s a pillangó nem sikoltott,
mikor összecsippentettem,
szárnyaihoz kapva gyõzedelmesen.
- Megvagy - kiáltottam boldogan -,
ne félj, elengedlek, csak egy
kicsit még hadd gyönyörködhessek!
Ám eleresztve meseszép szárnyai
hímpora ujjaimra tapadva
mintha csúfondárosan kérdezte volna:
- Megérte? Ha ujjad fogja szárnyát,
úgysem láthatod, mi van alatta,
akkor hát mi értelme volt?
Lepkém többé nem szállt,
csak sebzett madárként poroszkált
boldogtalanul a porban tovább...
Örömöm, amilyen gyorsan jött,
olyan hirtelen semmivé vált,
a visszafordíthatatlanság
könnyei égettek, szívem sajgott, fájt...
A tanulság örök. Csak nézni,
de érinteni soha az élet sok csodáját!
Mert vannak dolgok, melyeket
nem birtokolhatsz,
csupán látványától,
s az érzéstõl, mit általa átéltél,
lehetsz csak boldogabb. |
|
|
- november 26 2008 08:04:07
Kedves Magdileona!
Ma megint szívemhez szóltál ezzel a verssel. Azt gondolom, hogy mindannyian átéltünk hasonló pillanatokat. Az élet sok mindenre megtanít bennünket. Arra is, hogy néha csak a szépség, mint látvány lehet csak a miénk. Mely látvány boldogsággal töltheti el szívünket.
Mondanivalójáért felülmúlhatatlannak értékelem!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 26 2008 09:04:36
Szia!
Nevetni fogsz-vagy nem ? - minden tücsköt bogarat pókot elengedek vissza a természetbe. - Ha tehetem még az egeret is.
Sõt a halak -ha fogok- egyrészét szintén elengedem.
Ezért is kedves nekem a fenti vers.
Köszönöm!
üdv. gen ) . |
- november 26 2008 09:58:33
Szia!
Csak ennyit:nagyon tetszik! |
- november 26 2008 12:05:26
Tanulságos történet! Nekem is a mondanivalója tetszett,
értékelek is.
Szeretettel.Anci |
- november 26 2008 15:10:51
Kedves Magdileona nagyon szép és tanulságos a versed, mi a leleket bizsergeti és mennybe viszi. Mit írjak még erre hited legyen mindig a szépben, jóban az igazi szép álomban.
Üdv. ZETA |
- november 26 2008 16:52:29
Kedves Magdi, léleksímogató a versed. Köszönöm, hogy olvashattam. |
- november 26 2008 20:09:44
Köszönöm szépen nektek, nagyon kedvesek vagytok!
Gen, dehogy, miért nevetnék? Ez egy gyermekkori történet. Azóta soha nem fogtam lepkét... saját bõrén tanul az ember... és én is elengedek "mindenkit". Talán egyedül a szúnyog az, amit igenis, lecsapok... |
- november 26 2008 21:18:11
Magdileona kedves!
Aranyos visszaemlékezés, annál is inkább, hogy a ráismerés, felismerés elragadott. De tudod a magyar mentalitás, az mentalitás.
Mindent megfogni, érinteni, simogatni, forgatni, kopogtatni, tekerni, csípni, csapni, marni, törni, ütni, verni, szakítani.
Bár hol vagyunk is, és bármekkorák. Bár gyermekként még nem akkora bûn. Követtem el én is hibát, ajjjaj!!
Grt. Sancho |
- november 28 2008 14:13:58
A természet, a szépség: érték. Nem birtokolhatunk mindent. Sajnos. Gratulálok, jól megírtad! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
