Holnap jössz s én álmatlan várlak,
Hisz már mindenhol csak Téged látlak.
Keresnélek, de nem talállak,
S te most is késel, hiába várlak.
Az est közeleg, s óhajt sóhajt ajkam:
Fejem a válladra, kezem a kezedbe rakjam.
Mosolyod elûzi minden egyes gondom,
Csókolj meg, ölelj! Egyre csak ezt mondom.
Nincs mi így kelljen, ennyire akarjam:
Testemmel izzó tested a fénytõl eltakarjam.
Szemed cinkosul kacsint, s vágyat ébreszt,
Kezed vad kalandra hív, kell, hogy érezd.
Hol jár a kezem? Csak a tested szeretem?
Látom csodás kebled, de a lelked nem lelem.
Keresd, hisz ez lenne a fontos, a titkos belsõ,
Szeress egészen, kutass lelkemben: ez az elsõ.
