|
 Vendég: 105
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hallgattam...
Nem szóltam, hallgattam és reméltem,
Féltem, hogy megölöm, elijesztem.
Mikor a csendes, kiegyensúlyozott bársonyán,
Kihunyt a nap és fogyott, lett csont sovány,
A hamis, hazug hold kétszínû mosollyal felkelt,
Vágytam hozzászólni, de a szó, csak bennem énekelt.
Vágytam szólni szelíden, nem ijesztõn sem vadul,
De határozottan, ahogy templom vasárnapi kisharangja kondul.
Nyitottam ajkam szóra, hogy jöjjenek a szavak sorra, de nem jött,
Szó az ajkamon, mint falevél az ágon, csak némán csüngött,
Torkom fojtogatta, szívem nagyokat dobbant, lelkem bele remegett,
Mint szélben faágon árva levélke, hold sugarától ezüstösen reszketett.
Éjszaka sápadt fénye megvilágította távozó törékeny alakját,
Némán hallgattam egyre halkuló, lassú lépéseinek zaját,
Szél felém hozta illatát, lágyan lebbentette haját, néztem, amíg láttam,
S fa lettem, mélyen a földbegyökerezett lábbal hallgatagon álltam.
Nem tudtam szólni, így maradt sóvárgó, tüzes tekintet mi szívbõl érkezett,
S a könnycsepp, miben minden benne van, arcomon lefelé igyekezett.
|
|
|
- november 30 2008 12:00:52
Faterom!  )
Nagyon tetszik ez a versed is. Érezni benne egy olyan vágyat, amit kimondasz és mégsem, a pillanatot, mit sosem felejtesz, s a félelmet. Engem megfogott
Puszii,
pici cica |
- november 30 2008 13:08:06
Nagyon szép...néha a ki nem mondott szavak többet mondanak...
Maryam |
- november 30 2008 13:31:20
Lehet, hogy kár volt hallgatni akkor, ez a vers nem született volna meg. Van amikor jók a ki nem mondott szavak, de elõfordul, hogy egész életünkben sajnáljuk, hogy akkor, abban a pillanatban kár volt hallgatni. Talán másként alakul minden, ha kimondjuk a szívbõl jövõ mondanivalónkat. Ehhez is nagy bátorság kell.
Valami ilyesmit érzek versedbõl. Lehet, hogy nem így van, de ezt érzem. Szépen megírtad.
Szeretettel:szuzus |
- november 30 2008 20:46:48
Szó nélkül, igen, néha szó nélkül állunk, és aztán.. elszáll a pillanat.
Tetszett a versed. |
- december 01 2008 10:37:09
Néha nem tudunk beszélni, mikor kellene, aztán ahogy Crysty írta, elszáll a pillanat, és ott maradunk az érzéseinkkel egyedül. És örökké bánjuk, hogy nem szóltunk. Gyönyörûszép vers, Zoli kedves. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
