|
 Vendég: 15
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,225
|
|
Fordulat
Nem tudok mindent, s amit tudok azt sem értem,
Hogy nevetni vagy sírni tudjak, soha nem kértem.
Gyönyörûséges az élet, bár nem igazán értem néha,
Soha nem voltam zsivány, rabló, cselszövõ se léha,
Mégis van nap, óra, perc, mit nem kéne megélnem,
De csak kell keservbõl, kínból gyúrt kalácsot ennem.
Nem panaszkodom, mert kaptam vágyat, szeretetet, szerelmet gyönyörûséges szép álmot.
Néha ölelném a létet, feledném a képet, összetörném darabokra az egész világot!
Sokszor volt romos templom szívem, odvas fa a lelkem,
Csúful jártam, aláztak, becsaptak, kinevettek, fájt ez nekem.
De itt vagyok, felemelem fejem, miként lankadó virág, ha éltetõ friss vizet kap,
Most talán jó lesz minden pillanat és nem árthat a perzselõ Nap!
Most talán valóra válhat a sok közül akár egy meseszép gondolat,
Mert az élet csodaszép, még ha néha nem is értem és nem csak be hódolat.
Mivé lettem, s ami most vagyok, azt el nem dobnám, ami vagyok azt mindenkor vállalom,
Igaz, beszélni nehéz, ezért írok, s soraim szívbõl írom, ha nem is ér semmit csak lom.
Talán most végre, a sok rossz mi velem megesett, a múlt ködébe vész,
Hisz mit ér az ódon vár s legendája, ha senki nem ápolja, semmit ér az egész.
Elég volt már a tengernyi könnybõl, a számlálhatatlan rosszból, a kínsikolyokból,
A nyûgös, forgolódó, álmatlan éjszakákból, a félelmektõl izzadós pokoli napokból!
Hát kiállok és itt vagyok, nem félek! Az arcom a szélnek fordítom bátran, had karcoljon,
Vagy könnyem fújja el jó messzire, s lágyan simogasson, hozzám szelíd szavakkal szóljon.
Még nem vagyok öreg! Igaz, nem tudhatom mi is fog eztán jönni, de szeretnék még élni,
Hisz minden bizonnyal vannak még rám váró csodák, mit szeretnék boldogságban megérni.
|
|
|
- december 01 2008 13:46:43
Ki mondta neked, hogy öreg vagy?! Én biztos vagyok benne, hogy egy csoda rád vár valahol! Kitartás, míg megtalálod!  |
- december 01 2008 17:15:44
Csak ámulok a szófonatodon,
Mint hatalmas folyó,
mely hegy cúcsról zúdul a mélybe,
majd jassan, a síkon hõmpölyögve
el ér végbe, az óceán kékjébe.
Ott zöldre vált,
szabad utat adva,
az õt követõnek csak úgy,
szerényen titokba.
Ilyennek érzen a versedet.
Gratulálok.
Szeretettel: marica |
- december 01 2008 23:06:46
[b]Szia Fater
...oly' kedvesen invitáltál...látod megérkeztem, leülök melléd, hallgatlak...és Te mesélsz...hallom panaszod, látom és érzem mi "volt"...de boldoggá tesz, hogy azt is megosztod velem...." most" mi van....kiállhatsz bátran...és csak büszkén tartsd az arcod a szélnek...az majd megsimogat....mert érzelmeid tisztaságát, lelked ragyogását nem lehet nem érezni...
Várd csak merészen a csodát...nincs is oly messze...hiszen Benned van....
Emelt fõvel járj...mert aki vállalja magát, 'mivé lett...'mivé a sors tette...annak csak így szabad...az egyenesen tartott gerinc, belsõ tartást takar...
Köszönöm a beszélgetést...köszönöm szavaid...és a szemedbõl áradó tiszta emberi érzéseket...köszönöm, hogy nálad járhattam...a hited vigyázzon Rád...
Szeretetem Feléd[/b]
szí. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. július 12. vasárnap,
Izabella, Dalma napja van.
Holnap Jenő napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
