|
Vendég: 79
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Olyan vagy nekem, mint
benned károgó madár,
magányos, fekete, kopár,
mint éj idején csendes szó,
ha leesik az elsõ hó.
Ajtó alatt bebújó szél
mi szétrágja csontomat
dübörög, süvít, szaggat
majd nyugodtan hallgat.
Telihold vagy, mely fagyosan
mosolyog, szikrái halottan
kúsznak eres talajon
föl az ablakon jégvirággá
s csendben üvölti világgá:
megjöttem, az úr itt én vagyok!
Megdorgálja meleg napsugár
számûzi az éj után,
ereszrõl nevetve lepereg,
hogy csipp-csepp csepereg
nekem aztán egyre megy.
Repül a károgó madár,
húzza-vonja féktelen január. |
|
|
- december 02 2008 16:41:26
Nagyon szépen megírtad a rideg valóságot.
Elõször azt hittem személyrõl szól versed, természetesen nem néztem a címet. Aztán a végén rájöttem, hogy bizony a nemszeretem idõjárásról szólnak soraid.
Másodszor próbálom megfogalmazni, mert az elsõ hozzászólásomat a gép nem vitte át.
Tetszik nagyon versed, mint általában a többi is.
Szeretettel:szuzus |
- december 02 2008 18:34:17
Ez is elmúlik, látom nem vagy oda a télért.
Szeretettel Joli |
- december 03 2008 08:30:22
Én is hajlok arra, amit András is említett. Tetszik nagyon a versed!! |
- december 03 2008 12:37:15
Kedves Artemiszia!
Szép verset írtál a Decemberrõl, annak minden jelzõjével együtt!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|