Az Idõ csupán képtelen játék
Fodrozódik a kéklõ tenger,
Megszámolhatatlan zendülõ tajték.
És emlékek folynak tova akár
Olvadó órák. Ó Furcsa táncuk,
De gyönyörû. Megelevenedik
A homokban. Ezerszer láttuk,
Hogyan folyik ki a kezünk közül.
A levegõ szinte él, és mégis
Holtabb mint bármi más e szent földön,
Az emlékezet elhomályosul
Mégis állandó, ez ma már ösztön.
Álnok szörnyeteg, mégis gyönyörû,
Oly nagyon gyönyörû, oly egyszerû.
reitinger jolan - december 13 2008 10:38:09
Talán, mint Az elfolyó idõ címû képe
Nagyon eltaláltad.
Gratulálok.
Szeretettel Joli
kormi37 - december 13 2008 11:16:29
Nagyon jó lett grat. Szeretettel.Kormi
genezisz - december 14 2008 11:44:57
Szia Laci!
Értékes szép verset írtál.
Azért ez jó nagyon hogy a mi félénket, -írók,költõk -megérintik
a szép dolgok,még ebben a durva világban is.
